Számtalan értékelési rendszer létezik a világon, mindegyik a maga skálájával, lépcsőfokaival és számítási rendszerével. Osztályozhatunk keménységet, intenzitást, de akár még csípősséget vagy fájdalmat is attól függően, hogy mit szeretnénk megállapítani – és igen, az ingatlanoknak is van besorolási módszere energetikai szempontból. Ha látott már energetikai tanúsítást, láthatta, hogy különböző színekkel és betűkkel ellátott skála jelzi, hol is található rajta az adott ingatlan, mely tartományba esik. Ám ha nincs tisztában az alapokkal, honnan is kellene tudnia, mit jelent, hogy egy ház vagy lakás F, C, vagy éppen A+ besorolású? Ezért nézzük is meg, mik is ezek az energetikai besorolások, és miért kerül oda egy-egy ingatlan, ahová!
Energetikai minősítés, a besorolási osztály meghatározása
Mi az összesített energetikai jellemző?
Az épület besorolási osztályának a kategorizálása az épület energetikai jellemzője alapján kerül meghatározására. Ez az épület egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása. Más néven: az épület fajlagos primerenergia fogyasztása egy év alatt. Mértékegysége: KWh/m²a (Kilowattóra-per-négyzetméter-év).
Mit jelent a CO₂ kibocsátás?
Az energetikai tanúsítványban talál egy másodlagos besorolási kategóriát is, amely az épület szén-dioxid-kibocsátását minősíti. Ez az osztályzat lényegében azt mutatja meg, hogy az épület mennyire környezetbarát (vagy környezetszennyező). Magában foglalja az épület kibocsátásán túl azokat a kibocsátásokat is, amelyek az energiahordozó kitermelési, szállítási és átalakítási folyamataihoz kötődnek.
A besorolási osztályok és jelentőségük
Az energetikai besorolási osztályok „A+++”-tól „I”-ig terjednek. Az „A+++ energiaosztály besorolás a legkedvezőbb, a legrosszabb a I, amit többnyire a szigetelés nélküli régi ingatlanok kapnak meg.
Az „A+++” energetikai besorolás
Az „A+++” besorolás a jelenleg elérhető legjobb energetikai osztály. Ezeknek az épületeknek az energiafogyasztása zérus, azaz nulla. A gyakorlatban ez az energiamérlegre vonatkozik, tehát ezekben az épületekben is használnak energiát, de ezek megújuló forrásból pótolva is vannak, például napenergiával.
A legmagasabb szint – nulla energiaigényű épület
Az „A+++” energetikai besorolás a nulla energiafogyasztású épületek osztálya. Ebbe a kategóriába tartoznak az éves energiamérleg alapján a „nettó termelő” épületek, azaz azok, amelyek több energiát állítanak elő, mint amennyit felhasználnak. Az „A+++” energetikai besorolás minden szempontból túlteljesíti az új épületek követelményszintjét, azaz a„közel nulla energiaigény” építési előírását. Az „A+++” a szint a passzívházakkal egyenértékű energetikai minőséget jelent, bár a passzívház minősítés több műszaki paramétert vesz figyelembe, így némileg eltérő.
Az „A++” energetikai besorolás
Az „A++” energetikai besorolás a legjobb osztályok egyike, ezek az épületek energetikailag hatékonyak, minimális energiafogyasztásúak.
A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél magasabb besorolás
A „közel nulla energiaigényű” épületek követelményszintje az új épületek építésekor alkalmazandó előírás, amely számos energetikai paraméterét meghatározza az új építésű ingatlanoknak. Az „A++” energetikai besorolás teljesíti, sőt túlteljesíti ezt a szintet, ugyanis a gyengébb osztályok, azaz az „A+” és az „A” kategóriák is elegendőek 2024-től. Meglévő ingatlanokra természetesen nincs minimálisan elérendő osztály, azok bármilyen energetikai besorolást kaphatnak.
Az „A+” energetikai besorolás
Az „A+” energetikai besorolás a legjobb osztályok egyike, ezek az épületek energetikailag hatékonyak, minimális energiafogyasztásúak.
A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél magasabb besorolás
A „közel nulla energiaigényű” épületek követelményszintje az új épületek építésekor alkalmazandó előírás, amely több energetikai paraméterét is meghatározza az ingatlanoknak, ilyen például a beépíthető nyílászárók minősége és a hőszigetelés mértéke. Az „A+” energetikai besorolás teljesíti, sőt túlteljesíti ezt a szintet, ugyanis az eggyel gyengébb szint, azaz az „A” kategória elérése is elegendő 2024-től. Meglévő ingatlanokra természetesen nincs minimálisan elérendő osztály, azok bármilyen energetikai besorolást kaphatnak.
Az „A” energetikai besorolás
Az „A” energetikai besorolás jelenti a 2024-től érvényben lévő „közel nulla energiaigény” építésügyi előírásainak megfelelő szintet. Az „A” energetikai osztály a legjobbak közé tartozik, ezek az épületek energiahatékonyak, minimális energiafogyasztásúak.
A közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő besorolás
A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje az új épületek építésekor alkalmazandó előírás, amely több energetikai paraméterét is meghatározza az ingatlanoknak, ilyen a beépíthető nyílászárók minősége, a hőszigetelések mértéke és a fűtési rendszer bizonyos paraméterei.
A „B” energetikai besorolás
A „B” energetikai osztályú épületek energia hatékonyak, kedvező energiafogyasztásúak. Bár a „B” osztály az energetikai besorolások közül csak az ötödik legjobb, mégis azt mondhatjuk, hogy ezek az épületek kiváló szintet képviselnek.
A „C” energetikai besorolás
A „C” energetikai osztályú épületek kedvező energiafogyasztásúak. Bár a „C” osztály az energetikai besorolások között nem számít a legjobbak közé, mégis azt mondhatjuk, hogy ezek az épületek jó energiahatékonysági szintet képviselnek.
A „D” energetikai besorolás
A „D” energetikai besorolású épületek még viszonylag kedvező energiafogyasztásúak, bár már nem számítanak a legjobbak közé a jelenlegi energetikai besorolások között.
Az „E” energetikai besorolás
Az „E” energetikai besorolású épületek még viszonylag kedvező energiafogyasztásúak, bár már nem számítanak a legjobbak közé a jelenlegi energetikai besorolások között.
Az „F” energetikai besorolás
Az „F” energetikai besorolású épületek átlagos, vagy az átlagosnál némileg magasabb energiafogyasztásúak. Az „F” kategória már nem számít korszerűnek a jelenlegi energetikai besorolások között, ugyanakkor különösen rossznak sem mondható.
A „G” energetikai besorolás
A „G” energetikai besorolású épületek energiafogyasztása már számottevő. A magasabb fogyasztás oka általánosan az elavult épületszerkezetekben és épületgépészetben keresendő. Jellemzően a 90-es években épült házak tartoznak ide, és esetleg olyan régebbi épületek is, ahol már végrehajtottak valamilyen energiahatékonysági fejlesztést. A „G” kategória egyértelműen elavultnak számít jelenlegi energetikai besorolások között.
A „H” energetikai besorolás
A „H” energetikai besorolású épületek energiafogyasztása magas. A kiemelkedő fogyasztás oka általánosan a súlyosan elavult épületszerkezetekben és épületgépészetben keresendő. Jellemzően a 80-as években épült házak tartoznak ide, amelyek évtizedek óta nem estek át energetikai korszerűsítésen. A „H” kategória egyértelműen elavultnak számít jelenlegi energetikai besorolások között.
Az „I” energetikai besorolás
Az „I” energetikai besorolású épületek energiafogyasztása kiemelkedően magas. Az „I” kategória a jelenlegi energetikai besorolások közül a leggyengébb. Jellemzően a 60-as, 70-es években épült családi házak, „kockaházak”, régebbi vályogházak tartoznak ide. Az ide tartozó épületek nem estek át felújításon, az eredeti épületszerkezeteket és nyílászárókat találjuk meg bennük, rossz hatásfokú épületgépészettel (például gázkonvektor, elektromos bojler). Általánosan elmondható, hogy ezeknek az épületeknek minden épületszerkezete és épületgépészeti berendezése korszerűsítésre szorul.